Silapathar dok pa:mín sunam: Mo:di sok ommang ké taupénam

             Gíné  March 6, 2017 do Silapathar town dok Jonai bélamlo du:né All Assam Students’ Union (AASU) ophis dém Nikhil Bharat Bangali Udbastu Samannay Samiti (NBUSS)  dé bottan kébang ko igela “procession” la:len douém lumín sula édé poriné ope:lok tani yé démbito odokké gerko okum démsin mopen-moren bito. Udbastu dé Bengali gompiré, édém “refugee” émdo.  Mo:di akolokké agin dungko amo:lo lokké ménpakla gílad langkumane tani ém“Refugee” pé sapla do. Gílad kugom sin kangkan pé turra dula ma:yé, pésola turpa:yé. Aba:yang Bornoi (Siang/Lali?Brahmaputra) ané kekon-kesak pé du:ne Bengali British longé (1826) dokké Bangladesh (1971) lendo do:pé  Assam sop ginné. Odok lédupésin gítíla dung motum la:ma do:pé.

 

March 6, 2017 dok AASU ager okum mopen-moren binam Silapthar do. Source: Youttube

Assam mimak éla tribel opín

Assam mimak (Assam movement) dok lédupé Rajiv Gandhi bí Prime Minister pé ila du:dodo August 15, 1985 dok sukti ko ika.  Assam mimak dém ibomnédé AASU dokké supakke Asom Gono Porishad.  Odo ayir do Asom Gano Songram Porishod emdagai. Amin de Assam Accord / Asom Sukti. Ede sukti dem dekko mé:mi-sigila-sapkum-sappala 24 March, 1971 (yume 12 do:pé) do gí:ané takam taniyém “Indian citizen” émna sapyé émna to:likto. Mimak moné ope:yé Hindu dak Muslim dak appingéméi torík su:ye. Odok lédu dokkédem torik sula ma:ye émna atgab ligdanla ru:sékto. Odok lédudok giné sékomsin torik sula:maye emto. Édé Assam mimak dém Mising, Boro Kachari, Deori, Tiwa, Karbi, Rabha, Dimasa appingéi dité-di:rung kinma pé gítéminla angu modi lok taniyém Asom sokké gílen kupé lagiyé émna imín-gímínka. Tiwa taniyé Morigaon district do Nellie émkodo February, 1983 do 2000 boje ko oinu kumli ope:lok bojepe taniyem moketo. Silapothar do:sin ginga la du:ne Bengali taniyem Arne Sapori do moketo. Sapyém Assam mimak do 1979 dokké 1985 dok sukti ido takam do Assam so sékri pé du:toma. Tiwa tani lok popé amongém pa:lad yékuji émna mé:la odo Tiwa taniyé  iboka émna lédudo lusudungku. Émpigel AASU do bottan leaders kídíde “kinma” émna sappakto, Tiwa tribel kídídém aíké émna saptokuma, bulu tani mokene opeye émnam asin ko imoto. Gohpur do mipak taniyé Boro-Kachari taniyém dolu lokké ménpakla Arunachal dok yumrang ara:lo dugsi la du:pa:to. Indira Gandhi bi gikal kado do mipak kidi dok dugra sula dungko camp ong kididem lengkanka. Lubiko kamala Boro kebange Arunachal dok Chief Minister Gegong Apang me kumtin sula Prime Minister Gandhi bí Boro ngasod démsini kinmoto. Odok lédupé 1987 do Assam sukti do Boro légang okkosin kamang émna kinla Upendranath Brahma bí All Bodo Students’ Union (ABSU) dokki “Divide Assam 50:50” ilaboi émna mimak tarungém morop kang. AASU igé-gígébonékídídé Asom Gana Parishad (AGP) dem la:len ge:la bulukke migom dola dungai. 2003 do Boro sukti em Bharat sorkar ésin ipatoku abbuk jo:la mimak monékididém, BTAD lenmotoku. Édém bojeko luyar pénam kama emna me:do. Séko opínémsin mé:tin sukanmang nérkur la luyémilo.

Silapathar témpin ansin jégalo bagémpé  kapé édempe ikan?

                 Lékoda Silapothar do odo longédok  édémbulum ka:la gíla gíkun tani lukampé 2 kilometre kopé procession dé iyyapé dokké 10, 000  ko:pé giminé tani dungai. Gimin ne tani kidi de ko:kang kamangi, mine-mijing, yame-mimbir, ne-milbong gidagai . Kanggabla ka:nampe aike agom lok placard  dokké poster appidém attagai. Aiké genam-bomnamém gebomdagai. Mising amo:lo kape edempe idun takam Misingei taddung ? Mising kébang kidi dok bulum Silapothar dok doying em okkomna luyen tani taudung? Mising  képé Aasu dé amik opinlok porin kébang. Bengali détu amik kérung, bulu okolai lokké gidung émnamdé ta:to-ya:yo manggom 50 ditag Mising tani ko iné taumiloi kinyé. Ludaggomsin Silapothar dé ngoluk Mising among lo dung, émdaggom ngolukké émna tokuma:bo. The Telegraph dé attak 25-30 per cent ko Bengali yé dung. 2001 census léngkankampé 22, 307 ko tani dung. Supak 30000 anindupé bong.  Town committee do:tu séko du:dakji kindagai.

      2014 do BJP pa:la central (ki:ni)odokké  state government so 2016 do BJP pa:ma dapébong “Hindu refugee” émsin citizenship biyé émna buluk “manifesto” doi bitak. Émpila 2016 do Citizenship Amendment Bill 2016 émnam ko Parliament do tosatak “refugee” kídí dém lomdanla citizen pé idopé. AASU odokké angu-angu Assam sok kébangé édém ilam:ye émna lutíla ajéngém jé:la dung.  Sok “khilonjia”/ “tholuwa”/ “indigenous/ “mo:di sok ommang” taniyé “minority” pagyé agom , tani, migom gomnam (politics) appílok émna.

Agomdém sapyémilo  Silapathar do kapil Mising asop dun? Ngok méngkipé sé do:ying kídí sokkipak: Misingé mé:ra sula du:padak :

                               Gíné 2013 dok Mising Autonmous Council (MAC) election idodo Akajan constituency ( Silapathar desin giadak) Bengali luné éla mipak agom luné ope: (Ahom, Sutiya, Koch, Kolita, Bamun, Rajbongshi appidé, odokké migom dola traibel ammem ka:titné takamdé) takamdé bulu jigyed motomang, édé opín anyyi déi topaksuto MAC election imoma émna. Simen Somkong constituency do:sin du:pakkang édémípé. “Indefinite bandh” Dhemaji do binamko buluk ope: kébangé ika.

             2004 dok “independence day” lo  Dhemaji do bomb bukmola ngoluk Sixth Schedule modak do “law and order” ngasod aba:yang ko angkang abbuk jomapé sékri inam mimakdo. Dhemaji district dém bojéko “militarized”  zone pé imoto. Dhemaji tém séko bayukkan  buk mop lage émna, angu district patomapéyam (Ngolu army camp ru:yi lo saikel dugyém lo:dém gíy bekdungai édé sin iskul lendom. Police ésin émmumpé ngolum yuméko lock-up lo léngkita)

           Jonai do Ali-a:yé Lígang dírbí yumédo 2008 do séko bullan bomb bugmonékidé, édémpé sékkai opinlok dirbi yumélok bugmo kitakne Assam so okolai? Sékom ménggédan? Sékai mipak organization “culprit” kídídém etgabla “justice” pabopé lage émdune? 2016 assembly election do takam adjin opiné BJP manggom Congress do “alliance” ito,  Sanmilata Ganashakti, Assam éla Autonomous State Demand Committee (Karbi Anglong) mégela. 

              Bengali lok “Bongo Sena”dé Karbi dité talédo angupé Bangladesh “Hindu Bengali du:téng: mayeku émna longku lenkang émnabdém kindanlang ngoluk tani kídídé? Sapyémilo Ganshakti dok dunggab ko:dém rago ko:pak monam légang “Hindu” “refugee” kídí dok do:yingém itélíkla igo-siro dung.

                NiBBUSS dé Rashtriya Swayam Sevak  (RSS) dok alagkan kébangko émna lugéngko kadung. Buluk President Subodh Biswas émnamdé Nagpur do du:dak émna lutad bigoné ope:yé ludak. RSS dé BJP lok luyir odokké bélam sutkan biné abu é. “Citizenship” dok “politics” dém odo idung okol mipak agom luné opeye sin bojek kamaji, tribel bojeko dungkodo. Tribel kébang lok érokné kébang dém andan ge:la. NiBBUSS dé Morigaon do:sin édémípin kébang iyé émnamko ludagamalang. Morigaon dé Tiwa lok du:téng mo:diyé okolo mipak opeyéyasin gingane tani abayangkaboji. Jorhat, Dibrugarh, Guwahati, Silchar odobulu édé kébangdém ilatomane sékriru:pé ipé mé:mílo?

           Mising agom lok sign board/ poster ko mo:la “aíké” émnam tani kídídém “ayang” ko léngkandagne ngoluk amo:lo dung émla. Mising tani lokképé annyi opíndéi édílai lokkébong ngolum aíkémpé mé:mang émna léngkan la dung. Annyi déi Mising ké pé“amme” (other) pé ila dung.

        Gopinath Bordoloi 1947 ma:da:pébong “reserved constituency” dokké tribal belt ilen bo:ye émna odo gígéboné tribal leaders kídar dém luka. Odokképak Bordoloi ké ibonam Assam Congress Committee do gímínka:ku. Tribal leaders Bhimbor Deuri, Rupnath Brahma, Rabi Chandra Kachari, Karko Chandra Do:le bulu Bharat sé “independence” ma:da:pé angu modi lok gi:né amme tribal lok among ém dungkulub bomye émnamdém ka:bekdagai. Tribal belt and block lo amo:lo amme (non-tribal) é amongém la:la ma:yé réla ma:yé émnam ko 1938 do:bo lunamki  lédupésin édémípé iyépé émna mé:tinsuto. Po:pé Congress é taniyém ginga líktak mílo, supak lottado sok tani-íngém mo:ríd do:pé karé dém rébidung suppakké migomsé.

Assam Accord do tribal légang okko dun?

Assam sukti dok Clause 10 dé sémpé attak:

“It will be ensured that relevant laws for prevention of encroachment of government lands and

lands in tribal belts and blocks are strictly enforced and unauthorized encroachers evicted as

laid down under such laws.” ( Traibel dungko belts dokké blocks among éla migom amongém lupa-tatpasuma:pé dungkabbomném la:pakyéku runggo atténg saptékdanla)

Sé adnam sém éddíko supakké ayir sok migomé ménggabla gerduji édépék nérkík agomdé. Odo mé:dak Silapathar démpin ngasodém lékoda sido Assam “mo:di sok ommang” (sons of soil) ka:bekma:yé dokké lékopé ager tarungém iyar tílayé.

Réngamké angka:nam (nationalism)

Assam sok mipak réngam manggom Boro réngam lok  ang ka:nam kayir sula Mising taniésin dakropa:yé émna dekkoi mé:né dung. Silapathar dok pa:mínsudak  lédupé  Mising lok porin kébang édémarpésin kínggípé imín-gímínla ang léngkan toma, luyémílo “limited participation”  itak. Sapyémílo mipak ang dém  mikjém gel gímín ma:nam de aidak. Buluk kolok ang dém ka:yir suma:pé Assamese agom éla gomlab (language and literature) la:sa bokunamdémpak ka:yir supénammé, angu kídí takamdém aidak émna luguma, réngam agl£ng ka:mínsunam pé iyé. Mé:po ménganla sékri du:nam dé ajukayé. Réngam ang-kanam  dém kangkanpé irop pé réngam ako murkong-tarung dok dakra su:namdémpak (economically self-reliant) irop po:payé. Amikolok réngam ager gerdung émla murkong langkumsunam (kumlai la:daggom morítlai la:daggom) dírbídém mokab pa:yé..