Disangmukhdé kekonéi?

Sidé gíné  November 3 dok do:yingé. Guwahati  dok Japorigog dok du:né Murong Okum do anu:pé ba:lennam ké:bang United Mising Forum (UMF) dok mirum kébangai. Ngo Gauhati University lo porila du:né ajon Lila Taye ngonnyi gíka. Ngoluk gípído:do kébang ba:roppé idungaboi.

Ngolu ame:né kísa:pé kangkinnam bottén ami kiídarém aidun-aiman émna aséngko la:ríkmínsupongka. Jonai, Sodiya, Philobari, Majuli, Dísangmukh atí-atí motak lokké amme gídungai, Guwahati sok bottén migom, benk, réngam  ager gerné sin lendagai. Ngolu asi botol tíngabla kébang do  pongkok dokké rékolo gílenka. Gílatdokudo murong okum lotta do TMPK lok kéba nébíng (general secretary)  Mg. Indro Sungkarang mé ka:pato. Kapé idun-kapé iman émnam do:ying dokké kí:sa:la Matmora dok Geotube ali génam, Bongkual do bulu édémípé gélayéne, MAC bayuk (election) dek do:yingém kíto.

Ngoluk dungko sulli chapori ingap ka:bo, supak sinéi kekon-kesak émyén?

Odo luposudak ara:angído Indro kai bí longkongké aíké ankínam (experience) ko lulenkang bí MAC bayuk léga:lok  kébang ba:dom. Do:yi dok du:tédé Disangmukh dok dolung akoloai.  Réngamsok  gígéboné (leader) kísa:pé bím bojeko amme gí:ala luposuka émdak. Agom-agom lok bagémpé sekai lurob kang émda, “Nolu (TMPK) kekoné émna ngolukoso  annyi-ongkopé MAC mongke (constituency) ém jíklenta. Noluk kekonolok tani kídídé ngolukosok ngasodém méngkinmang, ngolum appi ko:pé lagiru:yé”. Indro kaiké  lubikampé, bí mé:mige:la takamém lubika, “Nolu aiyop ka:takbo:lang MAC dok bíglennamdé, sidok  réngam légang díknamém émpé appíng kindak, nolu angara:pé kinmapé édémpé agom lunam dé kabomang. Sok léga:pé appikopé po:pékéboi bíklentak, émpéi dung, nolu aiyop kinyi sugel agomém lulang”.

Sok lok Indro kai ké agomdé réngam jírrí (aglíng) dém ansí motoku. Bí soggolok luma:pé airupé ménggappénam agom ko luka. Indro kai ké agomtakam dém ngolu ajoné daktungíla tadla dungai. Luset dé séai, agomsé émpigel aipé i:d dak, “ Ménggésunam réngama, nolu kekon kekon émna ngolum lugéla dung, kekon émna okkar dém mé:la ludun? Oko kekonén, a:né-abung (A:né, abung dém Mising pé korong=river, gomlampé síkla, literally) kekondéméi ludun? Brahmaputra kekonéi?  Obonori kékonéi? Kherkota kekonéi? Disang kekonéi?  Dikhou kekonéi? Okkarlo Mising dungko kekonman, akomum ko  lulenkítei? Disangmukhdé kekonéi?”

Mg. Sungkarangké agomdém tadbeklangkula po:pé kekon-kekon émna lugéné ami kídardé asop dungkangku. Lédudo sékai lulenkang, “ Élo arroda agomdé, Mising dungkolo a:né-abungong ésolo biddang appíloi, aro:pé kekon émna sapla lumínsumílo takaméi kekon-kesakpé idak, réngamsé kapé lékoyen sémpé sapmílo?”.